A projekt főbb állomásai

A projekt az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program 1.1.3. kódszámú, „A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával”pályázata keretében valósul meg. A projekt során szerzett információk, kutatások segítségével olyan innovatív támogató módszerek (termék/ek) kidolgozása valósuljon meg, melyek segítségével egyre többen ismerik fel saját felelősségüket, tekintettel arra, hogy az öngondoskodás egyik legfontosabb tényezője a tudatosság: azaz a magánember felismerje, nem várhatja mástól a jövője anyagi biztonságának megteremtését. A projekt átfogó célja a tudatos pénzügyi öngondoskodás szemléletének terjesztése a megcélzott célcsoportokban. Specifikus cél e szemlélet kialakulásának és a kiváltó okok vizsgálata, a hatékony öngondoskodásra nevelés lehetőségeinek feltárása; továbbá olyan, hosszútávon fenntartható, piacosítható termékek kifejlesztése, amelyek jövőbeni értékesítése az érintett start-up vállalkozást fenntartható finanszírozású, megalapozott működésű vállalattá teszi. A célok elérése érdekében a projekt során a következő szakmai tevékenységeket végeztük:
1) Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok feltárása, esettanulmányok feldolgozása, problémák feltárása A projekt egyik fontos célkitűzése volt, hogy feltárjuk: hazánkban és bizonyos kiválasztott nemzetközi porondokon mely frekventált témák mentén szerveződik a tudatos pénzügyi öngondoskodás témaköre, melyek azok a fókusztémák, akciók, lehetőségek, tevékenységek, amelyek meghatározzák a témát. Ehhez hazai és nemzetközi forrásokat kerestünk, különböző hívószavak, csomópontok segítségével. Ilyen csomópontok, kulcsszavak voltak a pénzügyi tudatosság, pénzügyi műveltség (financial literacy), megtakarítás, nyugdíjstratégiák, magáncsőd stb. A nemzetközi kutatás keretében főleg német és angol nyelvű irodalmakat tekintettünk át, amelyek keretében volt lehetőségünk azonban más nemzetek, országok szokásait is megismerni (főképp angol nyelvű irodalmak segítségével).
2) Kérdőíves kutatás és a következtetések levonása A projekt keretében országos – nem reprezentatív – kérdőíves kutatást végeztünk, amelynek során a megkérdezett családok tudatos pénzügyi öngondoskodásról, a háztartásuk pénzügyeivel, a pénzügyi fogalmak, folyamatok ismeretéről számolhattak be. Egyes kitöltőkkel hosszabban is elbeszélgettünk, így volt lehetőségünk értékelni magát a kérdőívet, valamint a kutatási folyamatot is. A kérdőíves kutatásról részletesebben szólunk később.
3) A tudatos pénzügyi öngondoskodást elősegítő produktumok specifikálása, tervezése A hazai és nemzetközi kitekintésre és a kérdőíves kutatás eredményeire, a pilot családokkal való beszélgetésekre, továbbá a projektben résztvevők egyéni tapasztalataira is támaszkodva előkészítettük a projekt legfőbb kézzelfogható termékének elkészítését, az egyes résztermékek specifikálását, alapanyagok és készítési módszertan felkutatását.
4) A produktumok előállítása A projekt célkitűzése és átfogó célja mentén olyan termékeket, játékokat, használati tárgyakat készítettünk, amelyek hatékonyan ösztönzik a család minden tagját a tudatos öngondoskodásra, a pénzügyek tudatos kezelésére, játékosan, figyelembe véve a különböző családtagok eltérő életkori sajátosságait. A termék, a SpórDoboz olyan egyedi játékokból, feladatokból és alkalmazásokból áll, amelyek jelenleg egyedülállóak a piacon.
5) A tudatos pénzügyi öngondoskodás szemléletének disszeminálása, kommunikációja A SpórDoboz azonban nem áll meg a tervezésnél. Fontos célunk volt a projekt céljainak és eredményeinek disszeminálása, kommunikálása a projektben részt vett – kérdőívet kitöltött, továbbá a részletes kutatási metódusba bevont ún. pilot – családok, az érintettek, a döntéshozók körében, valamint a szakmán belül is. Ehhez egy a projekt eredményeit bemutató családi napot szerveztünk.
Számos helyről hallható, hogy sem a gyerekeknek, sem fiataloknak, de még a felnőtteknek sincs kellő pénzügyi kultúrájuk a mai bonyolult pénzügyi világgazdaság értelmezéséhez és a mindennapi életben való eligazodáshoz. A rendszerváltozás után, hazánk piacgazdaságba való átmenete során kevés hasznos és érthető ismeretre és készségre lehetett szert tenni a pénzügyekkel kapcsolatban. Az emberek életében megjelentek a kereskedelmi bankok (a korábbi, lényegében egypólusú állami bankszektor helyett), a magánszemélyek és a gazdasági társaságok számára mindennapossá váltak a hitelfelvételek, a megtakarítások és a befektetések. A ’90-es években sorra jelentek meg hazánkban a különböző pénzügyi szolgáltatók, tanácsadók is. Mégis: a magánszemélyek többsége nem vagy nagyon kevéssé igazodik el a felmérések szerint a pénzügyek területén. Többek között ennek is lett a következménye az, hogy az utóbbi évek hazai pénzügyi közéletének témáját sokáig a deviza alapú hitelek okozta problémák határozták meg. Több hazai és nemzetközi kutatás is rávilágított, hogy a lakosság nem kellőképpen tájékozott és tapasztalt egy hétköznapi pénzügyi manőver elvégzéséhez. A legnagyobb problémának a következőket látjuk: - a gyerekek és fiatalok, a jövő munkavállalói, hitelfelvevői és befektetői sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és készségekkel a pénzügyekben, a tudatos és mértékletes fogyasztói magatartás területén; - a családok anyagilag túlterheltek; ugyanakkor tudatos pénzügyi döntések híján helyzetük még akkor sem biztos, hogy javul, ha nagyobb, akár állandó bevételekre tesznek szert; - a családok, háztartások nagy része nincs tisztában a tudatos öngondoskodás módszereivel, lehetőségeivel, nem ismerik a pénzügyi világ alapvető fogalmait, folyamatait, nem értik a pénzügyeik működését.